Leírás
A bors a trópusokon őshonos, de mára a világ egyik leggyakrabban használt fűszere. Ízén kívül remek tulajdonságainak is köszönheti népszerűségét: fokozza az anyagcserét, méregtelenít, rendkívül jó antibakteriális hatású és a vérkeringés fokozása által bőrünkre is jó hatással lehet. Szinte minden ételhez jól passzol, érdemes kipróbálni gyümölcsök, édességek ízesítésére is. Legszélesebb körben őrölve használjuk, de pácokhoz, levesekhez gyakrabban alkalmazzuk egészben. Steakekhez, BBQ fogásokhoz tegyünk egy próbát a roppantott borssal, így egy-egy harapás során sokkal dominánsabban jelentkezhet az íze és ereje.
Színes bors készítéséhez a háromféle bors (fekete, zöld, fehér) mellett rózsaborsot is használunk.
Fekete bors esetén a szüretelés még éretlen állapotban történik és ezt követi a fermentáció valamint a szárítás. Így éri el a jellegzetes végső formáját: megfeketedik és összezsugorodik a külső része.
A fehér borshoz teljesen érett borsszemeket kell betakarítani, majd több napos áztatás után óvatosan eltávolítják a külső piros részt és csak a fehér mag marad meg.
A zöld bors a XX. század „szülötte”: gyakorlatilag az éretlen borsszemek betakarításának eredménye.
A rózsabors a borsfa termése, így valójában nem rokona a borsnak, sokkal inkább a mangóhoz, pisztáciához áll közel. Mivel a bors csípősségéért felelős vegyület (piperin) sem található meg benne, így nem csíp, helyette édeskés íz jellemzi. Ennek köszönhetően húsok mellett édességek ízesítésére is alkalmas, de manapság már Gin fűszerezéséhez vagy akár dekorációs céllal egyre gyakrabban alkalmazzák.
